A három héttel ezelőtti Európai Parlamenti választást követően Emmanuel Macron francia elnök szavai sokkolták a piacokat. Az előrehozott választás bejelentésének hatására ütni kezdték a francia tőzsdét, különösen a bankok és közműcégek részvényei estek, de a francia kötvénypiac is megszenvedte az eseményeket. A befektetők úgy tűnik azonban, hogy hamar beárazták a legrosszabb forgatókönyvet Franciaországban, a hétvégi előrehozott választás első köre pedig ugyan a várakozásoknak megfelelően a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelmével zárult, de a piaci szereplők elkezdtek bizakodni, hogy elkerülhető a legrosszabb forgatókönyv, ennek hatására pedig jelentős felpattanást láthatunk a francia piacon.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Élysée-palotából intézett beszédében nemrég bejelentette: a pártja által elszenvedett súlyos, európai parlamenti választási vereségre tekintettel még a nyáron törvényhozási választásokat fognak tartani Franciaországban - írja a Le Monde.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében az azerbajdzsáni Shah Deniz gázmezőre magát bevásároló MVM-ről, illetve a magyar gázellátás lehetőségeinek változásáról kérdezzük Holoda Attila energetikai szakértőt. Ez követően a napokban az Indiában lezárult, és váratlanul szoros eredményt hozó parlamenti választások gazdasági és politikai következményeit vesszük sorra Vara Bálinttal, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Az északmacedón jobboldal elnök- és parlamenti választási győzelme után ismét feléledt a több évtizedes névvita a volt jugoszláv tagköztársaság és Görögország között a Macedónia/Makedónia földrajzi név használatáról. Az újonnan megválasztott jobboldali államfő hivatali esküje során ismét a „Macedónia” nevet használta a 2019-től hivatalos „Észak-Macedónia” helyett. Eközben a kis balkáni ország másik nagyobb szomszédjával, Bulgáriával is vitákat folytat, és mivel Görögország és Bulgária jóváhagyása is szükséges Észak-Macedónia EU-csatlakozásához, ennek perspektívája még távolabb került.
A konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) nyerte meg az észak-macedóniai parlamenti választást az előzetes eredmények szerint, és az elnökválasztáson is a konzervatív jelölt, Gordana Sziljanovszka-Davkova kapta a legtöbb szavazatot.
Mohamed Muiz elnök politikai közössége, a Népi Nemzeti Kongresszus kormánypárt (PNC) jelentős fölénnyel megnyerte a Maldív-szigeteken vasárnap tartott parlamenti választásokat – jelentette a választási bizottság és a média.
A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.
Eddig csaknem egyöntetű előrejelzések voltak arra, hogy májusban várhatók a brit parlamenti választások, de ma első alkalommal tett hivatalos jelzést Rishi Sunak brit miniszterelnök arra, hogy csak az év második felében várható az esemény. Emögött az állhat, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján csaknem rekordmértékű győzelmet arathatna az ellenzéki Munkáspárt a kormányzó konzervatívok kárára.
Több ezren tiltakoztak vasárnap Belgrád belvárosában a december 17-i választások megismétlését követelve, a tömeg be akart törni a városi közgyűlés épületébe is, ezért a rendőrség könnygázt vetett be - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnap. Aleksandar Vucic köztársasági elnök az elnök vasárnap este közvetített üzenetében cáfolta, hogy forradalom zajlana az országban. Hétfő reggeli jelentés szerint legkevesebb 35 tiltakozót előállított a rendőrség a vasárnapi belgrádi tüntetés után, és a tömegoszlatás közben két rendőr is megsérült.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Geert Wilders jobboldali pártvezetőnek a Hollandiában szerdán tartott előrehozott parlamenti választáson aratott győzelméhez.
Megerősödhet a jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) a vasárnapi svájci parlamenti választásokon, amelynek kampányát az éghajlatváltozás, a migráció és az egészségügyi ellátás növekvő költségei uralták.
A jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kísérletet tenne kabinet összeállítására, amennyiben az államfő megbízná őt kormányalakítással - erősítette meg pénteken Piotr Müller kormányszóvivő.
Elkezdtek érkezni az első konkrét számok az előrehozott szlovák parlamenti választás eredményeiről. Az exit pollok a Progresszív Szlovákia (PS) győzelmét mutatják, hivatalos eredmények várhatóan csak holnap lesznek.
Ha a lengyel ellenzék megnyeri az egy hónap múlva esedékes parlamenti választásokat, akkor bíróságon vonnák felelősségre Adam Glapinski jegybankelnököt, mivel kudarcot vallott az infláció elleni harcban és kockára tette az intézmény hitelességét – jelentette be a legnagyobb ellenzéki párt a Bloomberg tudósítása szerint.
Parlamenti és elnökválasztást tartanak ma Törökországban. A két esélyes jelölt a hatalmon lévő Recep Tayyip Erdoğan, a fő kihívója pedig Kemal Kılıçdaroğlu. A palamenti választás során egyik oldalon az Erdoğan mögött álló AKP és a vele szövetséges szélsőjobboldali-nacionalista MHP áll, a másik oldalon a hatpárti ellenzéki összefogás két párt: a CHP és az İYİ neve alatt indul. A baloldali pártok szövetsége, élükön a kurdok legnagyobb pártjával a YSP nagy listájával, illetve a legnagyobb kommunista párt pedig TİP néven található a szavazólapokon. Az eddigi eredmények alapján, 95%-os feldolgozottság mellett biztosan nyert Erdoğan, politikai tömörülése pedig többségbe került a parlamentben. Azt viszont kétséges, hogy sikerül-e átlépnie az első fordulós győzelemhez szükséges 50%-os küszöböt, nagyobb valószínűséggel marad a döntés a második fordulóra.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
